...hát a "balatoni" vers még várat magára,kedves Etelka,mert újabban sajna nincs időm "ihleni".Na nem mintha a tehetségem hagyott volna alább,de mire elmerengenék csendes magányomban,kénytelen vagyok szembesülni családom "terjedelmével",s bizony még azzal is,hogy általában nem a tyúkokkal térnek nyugovóra...sőt:)Most,miután mindenkit elnyomott az álom /meggyőződésem szerint,sőt egy-egy horkolás is beszűrődik,amit nem nyom el az utca zaja/hát itt vagyok,és bizony addig nem mozdulok innen,míg nem találok egy verset a régmúlt időkből...
...magam is meglepődtem e néhány soron,ami talán huszonöt évvel ezelőtt került a papírlapra...
Szeretlek Téged.
Öröm ötvözi mindíg
érkezésed,
s mikor már
semmit sem ér
az élet,
ősz hajszálaimba
rejtőznek az
évek,
én egyre jobban
Szeretlek Téged
akkor is,
ha néha majd
megremeg kezed,
és egyre
nehezebben
keresed az emlékeidet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.