Nincsenek már jelzők

a szavak mitsem érnek

csak összefolyó sorok

már nincs címe a versnek

órákba fonódnak

a száguldó percek

ha veled élhetem le

túl rövid az élet

bújnék szivárványba

hogy körbefonjon téged

vagy lennék a takaród

hogy melegítsem tested

lennék finom étel

pohár az asztalon

kezedben szalvéta

mi ajkadra tapadjon

leszek a testvéred

ha kezed megfoghatnám

tündér álmaidban

egy rémálom után

ha megsebzed magad

leszek majd oltalom

hogy érezdhesd végre

nincs többé fájdalom...