A konyhában ülök és épp most szóltam Laurának,hogy aludni kellene már,mire közölte velem,hogy szeretne repülni még egy kört...Közben jött Márti.Az előbb a rádióból szűrődő zene összekeveredett az emeletről sodródó klarinét-hangokkal és a harmónia ellepte a konyhát.Márti gyakorolt...de hát már itt ül velem szemben,de közben is Laura kijött a szobából kezében egy babával,ami összeöltögetett barna cérnával,és szeretné,ha kibontanám./vudubaba?/Talán kezdem érteni miért akart még elalvás előtt repülni egy kört...
Márti közben visszatért hangszeréhez,így inkább megosztanék egy élményt a mai közvéleménykutatásról./Mózes is megjelent torkát fájlalva,de még nem jöttem rá,hogy azért panaszkodik-e,mert a legjobb barátjának is fáj,és ő a héten nem megy iskolába/
Visszatérve,ma többek között egy távoli tanyára vezetett az utam,ahol a kérdőívet ismerve legalább egy órát kellett eltöltenem.A kapunál rögtön egy tekintélyes kutya fogadott,nyomában a gazdájával,aki közölte,hogy ez egy nagyon jámbor jószág és nincs mitől tartanom.Mikor beléptem a kutya rögtön a nyakamba ugrott,de mivel a munka az első,összeszedtem minden bátorságom és bátran követtem interjúalanyom lépteit.Leültünk egy kopott kanapéra,és belémhasított a tudat,nem lesz könnyű dolgom,mert a kutya mindenáron az ölembe akart ülni.A gazdája hiába próbálta rendre utasítani,így hát közöltem,engem egyáltalán nem zavar,csak mielőbb kezdjük el az eszmecserét,mivel nagyon sietek tovább.Végül szerencsésen végére értünk a kérdéseknek,de az egy órából kettő lett,merthogy a bal kezem végig könyékig a kutya szájában volt...
Mégiscsak megvan a szépsége a közvéleménykutatásnak:)
ve
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.