Voltam már költő,

zenész,

óriás és törpe.

Átéltem szerelmeket

és élveztem életemet.

Kerestem és megtalátam embereket,

kacagtam könnyelműen

vagy itattam az egereket.

Jártam messzi tájakon,

átkeltem hidakon,

folyókon

jártam s tengereken,

megmártóztam

hűs tavak vízében.

Féltem halálomtól

s örültem életemnek,

megtermékenyültem és

megszültem gyermekeimet.

Karjaimba fontam

és tejemmel tápláltam őket.

Itt vagyok egy ember

lassan felnövőben,

múltból és jelenből

ötvözött jövőben.

Én is megpihenek majd

az anyaföldben,

örökké létezem

emlékezetekben.