Ma elhatároztuk,hogy mindenki lefekszik legkésőbb kilenc órakor,mert az már tarthatatlan,hogy milyen nehezen lehelünk lelket egymásba reggelente...
...hogy-hogy nem,az imént találkoztam Mártival a konyhában,miközben Mózes lépteit hallom a szobájából...és Laura "jóvoltából" a "Vakond nadrágja" már legalább harmadjára indul el a TV-ben.Hát úgy tűnik,mégis holnapra kell halasztani az esti csendes pihenőt,mivel még az én szemeimre sem jön álom,pedig egy órával ezelőtt már igencsak az ágyba kívánkoztam.
Közben eltelt az idő "verskereséssel" és mivel már a család "nagyrészét" elnyomta az álom,András segítségével /aki már a vőlegényem de egyszer már leesett a gyűrű az ujjárol és egyszer már én is elveszítettem de "meglett" mert túl nagyott vettünk de csak ekkora volt a boltban/...szóval cenzúráztunk néhány verset.Azt mondta,ha már egyszer megírtam akkor miért ne publikáljam:)
Forró az éjszaka
Ha nem jössz el
én akkor is várlak
Ilyen hülyén
múlik el az élet
Régen ölelt karjaimba zárlak
Szívemben egy vörös bárány béget
Ha nem jössz el
én akkor is várlak
mert vak tyúk is
találhat még szemet
Testemből az ártatlanság árad
Szemen szedett hazugság az élet
Ha nem jössz el
én akkor is várlak
Reggel gyere
akkor már nem alszom
Szedd csokorba az útszéli fákat
Add nekem és akkor nem haragszom!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.