Ma nagyon hosszúnak és eseménydúsnak ígérkezett a napom.Reggel először is szembe kellett néznem azzal,hogy egész éjszaka alig aludtam valamit,annyira fájt a csípőm.Mivel már nem először történt,gyorsan próbáltam elfelejteni.Utána Laurával néztem szembe,mivel ott feküdt mellettem és orra pont az orromhoz ért.Jövő héten lesz három éves:)Délelőtt Szolnokra,délután pedig Kecskemétre kellett mennem.Három km-t vezettem,és meg kellett állni,mert időnként kiakad a csípőm,és ilyenkor szépen,lassan vissza kell "puzzle-zni" a helyére.Szolnokon jött a következő akadály,a nyolcadik emeleten volt az iroda.Lassan tudatosult bennem,hogy gyalog biztosan nem jutok fel,a lifttől pedig fóbiám van,igy rögtön azonnal pánikrohamot kaptam:)Végül túléltem a liftet és elhatároztam,hogy ezek után akár repülőre is felülök.Délután egy egyszerű és rövid eszmecserére készültem Kecskemétre.Ott van a cég,ahol többé-kevésbé /hm/ dolgozom.A rövid értekezlet rögtön egy teszt írásával kezdődőtt.Ekkor hirtelen megbántam,hogy "valaha is a világra jöttem",és erősen törtem az agyam,hogyan tudnék mihamarabb távozni.A teszt értékelését megúsztam,mivel nem adtam be,és nem jött rá senki.Utána volt még egy találkozásom a lifttel lefelé menet az épületből,de nem adtam be a derekam és egy jó adag adrenalintól megszabadulva lementem a lépcsőn...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.